Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása. Ismérve, hogy szándékosan egy élő vagy már nem élő személy arcmásának készül. Akkor készülhet csak hiteles portré, ha a fotográfus és a modell együttműködik. A fotográfia megjelenése hivatalosan 1839-re tehető, amely a fény felhasználásával az embereknek azt az igényét elégítette ki, hogy a valósághoz a lehető leghasonlóbb ábrázolás, végeredmény…

Az esküvő az a jogi aktus, amely a házasság jogérvényességéhez szükséges. Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető vagy egyházuk képviselője előtt és két tanú együttes jelenlétében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Jelenleg ma Magyarországon a polgári házasságkötést ismerik el joghatályosan; számos országban az egyházi esküvő egymagában is érvényes. A keresztény kultúrkörben az egyházi házasságkötés a tridenti zsinat után vált…

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik. A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például…

Az épület egy emberi kéz alkotta építészeti mű. Egy vagy több körülzárt helyiséget foglalhat magába, és így önálló zárt egységet képez. Csak a szilárd építőanyagokból készült építményeket nevezzük épületnek. Így például egy sátor nem épület. Az épületek két csoportba sorolhatóak látogathatóság szerint: Középületek például a templomok, színházak, tőzsdék, kórházak, városházák, országházak. Ezek szabadon látogathatók. Magánépületek. Ezek valamilyen személy vagy jogi személy tulajdonát képezik, így látogathatóságuk korlátozott.

Az események olyan dolgok, melyek történnek[1] – mint a születések, robbanások, házasságkötések, autóbalesetek. Ami ezekben közös, hogy adott időben és adott helyen mennek végbe, és legtöbbször változással járnak. Az 1970-es évek elejétől számos, az eseményekkel foglalkozó elmélet látott napvilágot. esemény [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] 1. Rendsz. nagyobb körre kiható és jelentősnek tartott történés; fontosabb, kiemelkedő eset. Jelentős, nagy, nem mindennapi,…

Járműveknek a szárazföldi, vízi és légi személyszállító és/vagy teherhordó eszközöket nevezzük. Lehetnek: szárazföldi járművek (kerekes vagy csúszó) vízi járművek (úszó) légi járművek (repülő) kétéltű járművek (általában: szárazföldön + vízen) A szárazföldi járművek emberi vagy állati erővel vont, vagy gépi meghajtású teherhordó és/vagy személyszállító egy, két vagy négy kerékkel (kerekes jármű), vagy csúszótalppal ellátott eszközök.

Több mint egymillió ismert rovarfaj él a világon, és a kis lények legtöbbjét az ajtón kilépve megtalálhatjuk. A rovar az ízeltlábúak törzsébe tartozik. A rovar három testtájból álló testtel, hat lábbal, két csáppal, összetett szemmel rendelkezik, és egy csoportja szárnnyal is. Vannak olyan ízeltlábúak is, amelyek nem a rovarok családjába tartoznak, például a pókok és…

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa. A növények összessége (a Föld teljes növényzete együttvéve) a flóra. A növényekre általában jellemző a fotoszintézis, vagyis a napfény energiáját felhasználva autotróf módon építik fel a testüket alkotó molekulákat. Találhatunk köztük ismerős élőlényeket, mint például a fák, a füvek és a páfrányok. Arisztotelész az élőlényeket állatokra és növényekre (amelyeknek általában nincsenek érzékszerveik) osztotta. Linné rendszerében ezek később a növényvilág (Plantae) és állatvilág (Animalia) nevet kapták. Korábban ide sorolták a gombákat és az algákat is….

A tájkép a festészet egyik műfaja. Az antik művészetben alig volt szerepe, a középkori Európa sem ismerte. Festmény háttereként a 14. században jelent meg először. 1500 körül főleg tanulmányok formájában festették és rajzolták az első önálló tájképi ábrázolásokat. 1600 táján alakult ki. Ha antik mitológiai alakok találhatók rajta, heroikus táj-nak nevezzük. A tájképfestészet Németalföldön talált először jeles művelőkre, itt alakult ki a tengeri tájképfestészet is. A 18. században tűntek fel a városi látképek, a rokokó stílus idejében pedig idilli pásztorjeleneteket ábrázoltak. A klasszicizmus és…