Pár kép beállítását megnéztem és hozzá az elméletet is. Nézzük sorban:

 

érzékenység: objektív: fókusztávolság: rekeszérték: zársebesség:
Elmosódott háttér(rekesz <F5,6)(fókusztávolság ?) Mintakép  ISO 100 Canon 85/1.8  F 1.8  1/125 s
Közepesen elmosódott háttér(rekesz <F5,6)(rövid fókusztávolság) Mintakép 200 EF 17-40 L 30 3.5 1/400s
Közepesen elmosódott háttér(rekesz <F5,6)(közepes fókusztávolság) Mintakép ISO 100 Sony 50/f1,7 50 mm f3.2 1/125 sec
Elmosódott háttér(rekesz <F5,6)(közepes fókusztávolság) Mintakép 400 70-200 70 4,5  1/100s
Elmosódott háttér(rekesz <F5,6)(nagyobb fókusztávolság) Mintakép ISO-400 Nikkor 18–105 mm f/3.5–5.6G 105 mm F5.6 1/320

 

Mélységélesség:
azt a motívum előtt és mögött elhelyezkedő tartományt nevezzük, amelyet az objektív a motívummal együtt élesre állit.

 

Négy fontos tényező határozza meg a mélységélességet:

  • 1. az objektív blendéje (rekesze),
  • 2. a fókusztávolság, (az objektív gyújtótávolsága) A mélységélesség azt a fókuszponttól számított távolságot jelöli, amelyen belül a képen látható tárgyak élesek. Tehát a nagyobb gyújtótávolság kisebb mélységélességet eredményez, tehát fordítottan arányos.
  • 3. a tárgytávolság és
  • 4. a film vagy a szenzor mérete.

Az világos, hogy a film vagy a képérzékelő méretén képtelenek vagyunk változtatni. A fókusztávolság és a tárgytávolság is viszonylag rögzített, hiszen a választott kompozíciótól függ. Vagyis az esetek legnagyobb többségében a leginkább a blende határozza meg a fotó mélységélességét.

 

A nagy rekesz (kis F szám) kis mélységélességet, míg a kis rekesz (nagy F szám) nagy mélységélességet hoz létre. Tehát a rekesznyílás csökkentésével (nagyobb rekeszérték) nő a mélységélesség, a rekesznyílás növelésével pedig (kisebb rekeszérték) csökken a mélységélesség.

Ha a témát le akarjuk választani a (zavaró) háttérről, például portrénál, akkor próbáljunk a lehető legnagyobb blendével fotózni (azaz válasszunk F2,8-t, F4-t vagy F5-t). Ezt a megoldást szelektív fókusznak is nevezik. Ha pedig azt szeretnénk, hogy minden éles legyen a képen, akkor válasszunk kisebb rekeszt, azaz állítsuk a blendét F16-ra vagy F22-re.

 

Objektívek:

A nagylátószögű objektív használata során a háttér távolabb helyezkedik el a motívumhoz képest és a tárgy jobban kiemelkedik a háttérből.

A teleobjektív használata során a motívum közelebb kerül a háttérhez. Röviden összefoglalva a nagylátószögű objektívek nagyobb mélységélességet (minden éles), a teleobjektívek pedig kisebb mélységélességet (csak a választott fókusztávolság éles) biztosítanak.

A nagy mélységélesség azt jelöli, hogy a fényképen szinte minden részlet éles, míg a kis mélységélesség azt jelenti, hogy sokkal kevesebb az éles részlet.

 

Fontos ötlet:

Az újabb tükörreflexes fényképezőgépek ezért rendelkeznek egy mélységélesség-előnézet funkcióval is, amely a gomb megnyomásával a választott értékre állítja a rekeszt, így pontosan megítélhetjük, hogy milyen lesz a valódi mélységélesség. Ilyenkor kicsit sötétebbnek látjuk a keresőben a képet, hiszen kevesebb fényt jut a fényképezőgépbe, de ennek ellenére látnunk kell a képet, hacsak nem állítottunk túl kis rekeszt, ami miatt elsötétülhet a keresőben látott kép.

 

Példák:

  • Például egy 20 mm-es, nagy látószögű objektívnél 5,6 rekesznyílásnál a távolságot 2 méterre állítva, kb. 1,2 métertől a végtelenig minden éles lesz.
  • Egy 300 mm-es teleobjektívvel a 2 méter távolságra lévő modell arcát fényképezve, az élességet a szemére állítva, már a füle sem lesz teljesen éles. Tehát minél közelebb fekvő képsíkra állítjuk be az élességet, a mélységélesség annál kisebb lesz (ha a gyújtótávolság és a rekesznyílás nem változik).
  • Ezért olyan kicsi a mélységélesség a nagyon közeli (makro-) felvételeknél.
  • Portréfotózásnál az élességet a modell szemére állítjuk. A mélységélesség úgy befolyásolható, hogy éles legyen a szeme előtti rész (orr), a szeme mögötti rész (a fülek), de a haj hátsó része és főleg a háttér egyáltalán nem. Itt a mélységélesség kb. 8-15 centimétert ölel fel. Így a figyelem modell arcára irányul.
  • Tájfotózás alkalmával a kompozíció megkívánja, hogy a tőlünk 10 méterre lévő fa és a háttérben úszó felhők is egyaránt élesek legyenek. Ekkor fényképezőgép beállításával elérhető, hogy az elfogadható élesség a fotóstól számítva 6 métertől kezdődjön és tartson a végtelenig.
  • makrófotózásnál a mélységélesség extrém módon lecsökken, ami a fotózott tárgy közelsége miatt akár pár milliméter is lehet.
  • Éjszakai fotóknál kénytelenek vagyunk több másodperceket exponálni. Ehhez mindenképpen szükség van állványra. Hosszabb, de 1 másodperc alatti (1/50-1/2) záridőkkel mozgó témát fotózva különleges, dinamikus hatást érhetünk el. Utcaképeknél kimondottan előnyös, ha az emberek és az autók enyhén bemozdulnak.
  • Tegyük fel, hogy egy fát fényképezel. A fényképezőgép 1/125-öd másodperces záridő mellett F8-as rekeszt javasol. Ez a helyes expozíció, ha így készíted el a képet nem lesz se túl sötét, se túl világos. Ha szeretnéd, hogy az előtérben lévő bokrok és a háttérben látható hegy is éles legyen a képen, választhatsz 1/60-ad másodperces záridőt F11-es rekesszel, vagy akár 1/30-ados záridőt F16-os rekesszel. De lehet, hogy te éppen a fát akarod kiemelni és a hátteret, illetve az előteret „elmosni”, ezért dönthetsz 1/250-ed másodperces expozíció és F5,6-os rekesz mellett is. Minden kombináció ugyanazt a jó expozíciót fogja eredményezni!

 

Viszonossági törvény: Nem teljesen ugyanazt írja, de érzékelhető a rekesz és a záridő aránya

viszonossagi-torveny VISZONOS
Kis mélységélesség – - – - Nagy mélységélesség

 

 

Források:

http://www.hama.hu/go/sigma/?oldal=inf

http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=370050

http://www.fotozz-alkoss.info/images/modulok/oktatas/foto.html

Itt van mélységélesség számító: http://www.dofmaster.com/dofjs.html

http://www.photo-klarisz.com/ismertetok/a-fotozas-alapjai/a-rekesz-es-a-zarido-kapcsolata

 

Ha nem sikerülne elmosni a hátteret, akkor elmosás photoshoppal: http://www.digiretus.hu/tippek/cikkiro.php?SORSZAM=70