Természetfotó és Portréfotó

(d)SLR fényképezőgépek

Az SLR a Single-Lens Reflex angol kifejezés rövidítése. A „d” prefixum jelentése pedig “digital”, azaz digitális. De mit is jelent ez a kifejezés? Nos, a single-lens egylencsés, azaz egy objektíves felépítésre utal, a reflex pedig arra, hogy az objektíven keresztül beeső fényt egy tükör vetíti a keresőben elhelyezett mattüvegre. Exponáláskor aztán a tükör felcsapódik és így a korábban a keresőben látott fény(kép) az érzékelőre (filmre) vetül (természetesen exponálás alatt a keresőben semmit nem látunk).

Na, még egyszer lassabban az egészet: a fenti szöveg értelmezéséhez szükségünk lesz némi szerkezeti ismeretre, tehát nézzük meg, hogyan néz ki belülről egy (d)SLR váz (váz: objektív nélküli fényképezőgép-test):

Az alkotóelemek 1-től 8-ig: 1: objektív, 2: tükör, 3: redőnyzár, 4: film vagy érzékelő, 5: mattüveg, 6: fókuszáló lencse, 7: pentaprizma, vagy pentatükör, 8: „nézőke” vagyis kereső.

Az exponálás pedig az a pillanat, amikor megnyomjuk a fényképezőgép kioldóját, “elsütőbillentyűjét” és a kép elkészül. Szóval, a fénykép elkészítése során a) meglátjuk a megörökíteni kívánt tárgyat, témát, b) szemünkhöz emeljük a fényképezőgépet és a keresőbe nézünk (8), c) komponálunk, azaz megalkotjuk a rögzíteni kívánt képet, látványt (adott szögből, távolságból, stb.), és végül d) exponálunk, véglegesítjük a képet. A keresőbe nézést az újabb gépeken már élőképpel a kijelzőn is helyettesíthetjük, de erről majd később. A folyamat közben a fényképezőgép által végzett munka: az objektíven (1) keresztül beáramló fény (kép) a 45 fokos szögben álló tükör (2) felületére vetül, onnan a mattüvegen (5) és a fókuszáló lencsén (6) keresztül tovább halad a pentaprizmába (vagy tükörbe – ez utóbbi olcsóbb, és sötétebb keresőképet adó megoldás) (7) ahol a kép oldalhelyes lesz és már nem áll “tótágast”. Gyakorlatilag a pentaprizmának köszönhetjük, hogy a keresőben (8) a képet úgy látjuk, mint agyunkkal (szemünk szintén fejjel lefelé vetíti a fényt). A keresőben is található egy lencse, ami kombinálva egy, azt előre-hátra mozgató mechanikával, dioptria-állításra is képes, így a gyengébben látók is képesek lehetnek szemüveg nélkül fotózni (éles képet látni).

Igen ám, de eddig csak a keresőben jelent meg a kép, hogyan kerül az a képérzékelőre, ha útjában áll a tükör, ami felfelé vetíti a fényt? A 45 fokos szögben álló tükör (2) exponáláskor felfelé (lásd fenti képen a nyíl által jelölt úton) elmozdul. Ilyenkor a kereső elsötétül, nem látunk rajta keresztül semmit (a tükör útját állja a fénynek), hiszen az általa eddig szemünk felé irányított fény egyenesen a váz hátoldalában elhelyezett érzékelő (illetve film) irányába (4) vetül. Alapesetben a tükörfelcsapással nagyjából egy időben a redőnyzár (3) kinyit, hogy az érkező fény szabadon érkezhessen a filmsíkra, illetve az érzékelőre. A redőnyzárat – mint neve is sugallja – úgy kell elképzelnünk, mint egy felfelé nyíló redőnyt, amely 3-4 elemből áll.

Forrás: Prohardver

Next Post

Previous Post

Leave a Reply


7 − egy =

© 2019 GABÓ Fotó stúdió

Theme by Anders Norén